Mivel a KATA 2022. szeptember 1-től hatályos új szabályai számos vállalkozót kizárnak ebből az adózási módból, ebben a cikkben nekik igyekszem tanácsot adni és alternatív adózási módokat bemutatni.
Ezt az adózási módot azok a vállalkozók választhatják, akiknek az éves vállalkozói bevételük nem éri el az évi 24 millió forintot – kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozóknál pedig az évi 120 millió forintot.
Az átalányadózó vállalkozó a bevételéből 40%-os költséghányadot érvényesíthet, kiskereskedőnél pedig ez az arány 87 % (amennyiben az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt).
Vannak a törvényben felsorolt olyan ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakmák, amelyek esetében az átalányadózó a törvény erejénél fogva jogosult 80%-os költséghányad érvényesítésére.
Az átalányadó alól is mentes azonban a jövedelemnek az a része – tehát ezután nem kell szja-t fizetni -, amely nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ez a költségátalányra vonatkozó szabályokat is figyelembe véve azt jelenti, hogy 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint, 80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint, 90 százalékos költséghányadnál pedig 12 000 000 forint bevételig nem kell szja-t fizetni.
Az átalányadózó tehát tételes költségelszámolást nem alkalmaz, számláit, bizonylatait azonban köteles megőrizni az adómegállapítási jog elévülésééig annak érdekében, hogy igazolható legyen, jogszerűen választotta ezt a fajta adózási módot.
Az átalányadózó vállalkozónak negyedévente kell bevallania és megfizetnie a 15%-os mértékű vállalkozói átalányadót. Emellett havonta kell bevallania és megfizetnie az átalányadó alapját képező jövedelme után a 18,5% tb járulékot, valamint a 15,5% szociális hozzájárulási adót.
A tb járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5%-a után kell bevallani és megfizetni akkor is, ha a vállalkozói átalányadózás szerinti jövedelem ennél kevesebb.
