- A prostitúció/szexmunka hazai szabályozása
A prostitúciót 1999-ben legalizálta a hazai jogalkotás, egy eléggé felemás, visszás szabályozással. A tárggyal a szervezett bűnözésről szóló 1999. évi LXXV. törvény, a szabálysértési törvény (2012. évi II. tv.), illetve a 41/1999. EüM rendelet (a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról) foglalkozik, valamint természetesen a Büntető Törvénykönyv (Btk., 2012. évi C. tv.) is tartalmaz ezzel kapcsolatos tényállásokat.
Fentiek szerint a prostitúció, szexmunka 18 év fölött legálisan végezhető, tehát sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősül (és a klienst sem büntetik, kivéve ha 18 év alatti személytől vesz igénybe szexuális szolgáltatást). A legális munkavégzéshez hozzátartozik, hogy a szexmunkásnak rendelkeznie kell a rendelet szerinti egészségügyi igazolással (3 havonta kötelező szűrést végeztetniük a 6 leggyakoribb nemi betegségre), és ezt az igazolást rendőr kérésére be kell mutatniuk.
Érdekesebb kérdés már, hogy bár legálisan lehet szexmunkát végezni, de hol? Az Szbt. maga is meghatároz ún. védett övezeteket (oktatási-nevelési intézmények közelében, templomok, temetők közelében, főútvonal, autópálya közelében, stb.), ezekben tilos szexuális szolgáltatásra felajánlkozni. Fentieken túl a törvény az önkormányzatok számára is lehetővé teszi, hogy további védett övezeteket határozzanak meg – gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel.
Az Szbt. ugyanakkor azt is előírja az önkormányzatok számára, hogy „a prostitúció tömeges megjelenése esetén” türelmi zónákat kötelesek kijelölni. Hogy mi számít a prostitúció tömeges megjelenésének, azt nem határozza meg – mivel készítettünk ilyen jellegű (jogalkotási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos) kormányhivatali beadványokat, megtudtuk, hogy ez a jelenség az országban sehol nem létezik.
Türelmi zóna tehát nincs, védett övezet nagyon sok van, emellett a szexmunkát kizárólag saját lakásban végezhetik, hiszen ha más személy ingatlanában (pl. bérelt lakásban) történik a munkavégzés, az a Btk. szerint, prostitúció elősegítése miatt büntetendő.
Láthatjuk tehát, hogy a szabályozás kapcsán egy általánosabb emberi problémával szembesülünk: lehet csinálni, csak nincs hol….
- Prostitúciós bűncselekmények
A Btk. a prostitúcióval kapcsolatban az alábbi bűncselekményeket szabályozza:
- a) Kerítés: az követi el, aki valakit haszonszerzés céljából szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez. A kerítés egyik alapesete a tipikus közvetítői magatartás, míg másik alapesete – amelyet csak 18 év alatti személy sérelmére lehet elkövetni -, már nem kívánja meg a közvetítést, az is elég, ha az elkövető a 18 év alatti személyt másnak felajánlja szexuális cselekmény végzésére, vagy ezt a 18 év alatti személyt felhívja szexuális szolgáltatás nyújtására.
- b) Prostitúció elősegítése: ennek három elkövetési módja is lehetséges. Az első az, ha valaki mást prostitúcióra rábír – azaz az ő hatására kezd el prostituáltként dolgozni a rábírt személy. A második alapeset az épület, vagy egyéb hely rendelkezésre bocsátása – ez a már említett problémát okozhatja, azaz azt, hogy a szexmunkát sem bérelt lakásban, sem szívességi alapon használt lakásban nem lehet végezni, csakis saját tulajdonú ingatlanban. (Kivéve persze, ha bizonyítható, hogy a bérbeadó nem tudott róla, hogy a tulajdonában lévő ingatlanban szexuális szolgáltatást nyújtanak). A harmadik alapeset a bordélyház üzemeltetése, ez már egyértelműen a klasszikus, vállalkozási tevékenységként végzett bordély tulajdonosokat rendeli büntetni, azokat, akik nemcsak bérbeadják az ingatlanjukat, de egyfajta „menedzseri” tevékenységet is végeznek a szexuális szolgáltatásokkal kapcsolatban.
- c) Kitartottság: ezt az követi el, aki prostitúciót folytató személlyel részben, vagy egészben kitartatja magát (azaz eltartatja magát), ugyanakkor nem lehet elkövető az, akinek az eltartására a prostitúciót folytató személy törvény, vagy más jogos cím alapján köteles.
Az emberkereskedelem a fentiektől jóval súlyosabb bűncselekmény, az ügyészség figyelme 2018 végétől irányult erre a tényállásra. Emberkereskedelmet az követ el, aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez. A tényálláshoz elengedhetetlen a ’kizsákmányolási’ célzat, amely a sértett (szexmunkás, prostituált) kiszolgáltatott helyzetbe hozásával, vagy e helyzetének fenntartásával, a helyzet kihasználásával előny szerzésére törekvés.
A jogszabály – és az uniós gyakorlat – szerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett érvényes beleegyezést nem adhat kizsákmányolásához, így az ilyen beleegyezés az elkövetőt nem menti föl.
- A kiszolgáltatott élethelyzet
Láthatjuk, hogy az embkereskedelem tényállása szempontjából a kiszolgáltatott helyzet fogalmának kiemelt jelentősége van. Egy korábbi, 2019-es kutatásban 200 szexmunkást kérdeztünk meg arról, szerintük, nekik mit jelent a kiszolgáltatott helyzet, mikor érezték, érzik magukat kiszolgáltatottnak?
Nézzük a válaszokat!
A válaszadók 90%-a nő, szexmunkásként dolgozik, vagy dolgozott, a csoport fele fővárosi. A csoportnak kb. a fele nincs, vagy nem teljesen van tisztában a szexmunkára vonatkozó jogi szabályozással és hiszi azt, hogy a prostitúció illegális (több, mint 20 évvel az Szbt. hatályba lépése után!).
Kutatásunk szerint áldozati szempontból a három legveszélyeztetettebb csoport: a mélyszegénységben élők, a szerfogyasztók és az állami gondozottak.
A fő kérdésre – ti. mit jelent számodra a kiszolgáltatott helyzet – adott válaszokból kiderül, hogy a kiszolgáltatott helyzetet a legtöbb esetben a rossz jogi szabályozás, illetve a szexmunkával kapcsolatos intolerancia okozta!
Azaz:
- A legtöbben azt a választ jelölték meg, miszerint: „Senkim nem tudta, hogy szexmunkásként dolgozom és azzal zsaroltak, hogy elmondják a szüleimnek/gyerekeimnek/gyerekem iskolájának/lakásom tulajdonosának/egyéb személynek.”
Itt természetesen amellett, hogy a szexmunkát sokan szégyellik és félnek a társadalmi megbélyegzéstől, a ’prostitúció elősegítése’ tényállás is fontos szerepet kap, hiszen ha a lakás bérbeadója megtudja, hogy szexmunkásnak adta ki az ingatlanját, felmondja a bérleti szerződést (nyilván nem is tehet mást).
- A második legtöbb szavazatot a családi, baráti kapcsolatok hiánya kapta – támogató közeg, felnőtt segítség nélkül nyilván könnyen kerül kiszolgáltatott helyzetbe az ember.
- Harmadikként a kiskorúságot (18 év alatt) jelölték meg, mint a kiszolgáltatott helyzet leggyakoribb ismérvét.
- Fontos, negyedik helyet kapott a ’gyermekkel zsarolás’, azaz „elveszik tőlem a gyermekem, ha nem csinálom, amit mondanak”, „feljelentenek a gyámügyön”, stb.
Ehhez fontos hozzátennünk, hogy rendelkezünk az ombudsman és az EMMI államtitkár közös állásfoglalásával, miszerint pusztán azon okból, hogy egy szülő (legálisan) szexmunkát végez, még nem lehet megállapítani egy gyermek veszélyeztetettségét.
A további válaszok megoszlottak az állami gondozottság, a szerhasználat, illetve a mélyszegénység mint ok között.
Összefoglalva:
A prostitúció hazai szabályozása ellentmondásos, hiszen hiába legalizálta a törvény, a legális munkavégzés jogszabályi feltételei még mindig nincsenek rendezve, emellett az önkormányzatok és a hatóságok egyébként is igyekeznek ellehetetleníteni a legális munkavégzést.
A prostitúciós bűncselekmények közül egyedül az emberkereskedelemnek van sértettje, az egyéb, felsorolt bűncselekményeknek (kerítés, elősegítés, stb.) csak passzív alanya, ami azzal jár, hogy ilyen esetben sértetti jogok nem illetik meg a szexmunkást, sőt, általában az eljárások során az ő pénzük, telefonjuk, okmányaik is lefoglalásra kerülnek, kártalanítás, áldozatsegítő szolgáltatás nem jár nekik.
Az érintettek – szexmunkások – szerint a kiszolgáltatott élethelyzetet leggyakoribb esetekben a rossz jogi szabályozás okozza.
