A Kúria Családjogi Tanácsa a tartásdíj perek vizsgálatára joggyakorlat elemző csoportot állított fel. A csoportnak túlnyomórészt bíró tagjai voltak, ám a munkában részt vett egy államtitkár és egy ügyvéd is. A csoport közel 600 tartásdíjjal kapcsolatos ítéletet vizsgált meg, ennek során fontos megállapításokat és javaslatokat fogalmazott meg a tartásdíjjal kapcsolatos joggyakorlatot illetően. Az alábbiakban a joggyakorlat elemzés legfontosabb megállapításairól készítünk cikksorozatot, a harmadik részben a nagykorú gyermek tartásáról olvashattok.
Fontos leszögeznünk, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén a nagykorú gyermek is jogosult a tartásdíjra. Emellett azt is rögzítenünk kell, mikortól tekinthető a gyermek egyáltalán nagykorúnak?
A Ptk. szerint a középiskolai tanulmányokat folytató gyermek 20. életévének betöltéséig a kiskorú gyermekkel azonos elbírálás alá esik a rászorultság szempontjából, tehát a vélelem vele kapcsolatban is megáll. Így nagykorú gyermeknek csak a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermeket tekintjük, róla lesz szó a jelen cikkben.
A nagykorú gyermek kizárólag abban az esetben jogosult tehát tartásdíjra, amennyiben felsőoktatási tanulmányokat folytat. A nagykorú gyermeknél ugyanakkor már nem áll fenn a rászorultság vélelme, tehát az ő rászorultságát a bíróságnak vizsgálnia kell, ahogyan azt is, hogy a tartásdíjra érdemtelen-e. Általában érdemtelennek tekinti a bírói gyakorlat azt a nagykorút, aki a különélő szülőjével önhibájából nem tartja a kapcsolatot.
Fentiek kapcsán fontos hangsúlyoznunk az önhibát, hiszen a gyakorlatban a nagykorú gyermek általában nem egy hirtelen döntéssel szakítja meg a kapcsolatot különélő szülőjével, hanem a kapcsolat már a gyermek kiskorúsága idején megszakadt. Amíg pedig a gyermek kiskorú, a kapcsolattartás nem az ő, hanem a különélő szülő kötelezettsége. Így amennyiben megállapítható, hogy a nagykorú gyermek azért nem tart kapcsolatot a tartásra kötelezett szülőjével, mert utóbbi már a gyermek kiskorúsága idején sem tett eleget a kapcsolattartási kötelezettségének, az érdemtelenség nem állapítható meg.
Amennyiben a nagykorú gyermek a tanulmányi és vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az a tartás megszüntetésére adhat okot. Ugyanígy, amennyiben a nagykorú gyermek tartása veszélyeztetné a kiskorú gyermek tartását, szintén a tartási kötelezettség megszűnéséhez vezethet.
Új szabály fentiek kapcsán az is, hogy az oktatási intézmény a szülő kérésére köteles igazolást adni a tanulmányok folytatásáról, illetőleg a tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítéséről is.
www.facebook.com/webugyved
