A Kúria Családjogi Tanácsa a tartásdíj perek vizsgálatára joggyakorlat elemző csoportot állított fel. A csoportnak túlnyomórészt bíró tagjai voltak, ám a munkában részt vett egy államtitkár és egy ügyvéd is. A csoport közel 600 tartásdíjjal kapcsolatos ítéletet vizsgált meg, ennek során fontos megállapításokat és javaslatokat fogalmazott meg a tartásdíjjal kapcsolatos joggyakorlatot illetően. Az alábbiakban a joggyakorlat elemzés legfontosabb megállapításairól készítünk cikksorozatot.
Cikkünk első részében arról lesz szó, hogy pontosan kik, mely gyermekek jogosultak tartásdíjra?
A mozaikcsaládok manapság jobban elterjedtek, így az ezzel kapcsolatos tartási problémák jó része törvényi – Ptk. – szinten is rögzítésre került.
Mozaikcsaládról beszélünk, ha a családban vannak a szülőknek közös, illetve előző házasságukból/kapcsolatukból származó saját gyermekeik is. Ki és kitől várhat ilyenkor tartást és milyen mértékben? A tartás meghatározásánál figyelembe lehet-e venni az új „szülő”, mostohaszülő jövedelmét?
Rögzítsük először is, hogy ki tekinthető mostoha-, illetve nevelő szülőnek? Mostohaszülő az a személy, akinek házastársa mostohagyermeket hozott a közös háztartásukba, az ő beleegyezésével és ez a gyermek kiskorú. Mostohaszülő-mostohagyermek jogviszony tehát az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jön létre:
- a mostohaszülő a gyermek vér szerinti szülőjével házasságot kötött,
- a gyermek kiskorú,
- a gyermek a mostohaszülő és a vér szerinti szülő közös háztartásában nevelkedik,
- a gyermeket a vér szerinti szülő a mostohaszülő tudtával és beleegyezésével hozta a házasságba/közös háztartásba.
A mostohaszülő tartási kötelezettsége azonban ez esetben is csak természetbeni tartást jelent és csak addig az ideig, amíg a gyermek kiskorú és a közös háztartásban él. A tartási kötelezettség emellett csak a mostoha- és a vér szerinti szülő életközösségének fennállásáig áll fenn.
A mostohaszülő léte és tartási kötelezettsége a vér szerinti szülő ilyen jellegű kötelezettségét a bírói gyakorlat szerint semmilyen tekintetben nem befolyásolja (sem pro, sem kontra). Így pusztán ilyen alapon nem lehet tartásdíj csökkentést kérni a bíróságtól.
Nevelőszülő az a személy, aki nem a gyermek vér szerinti szülője és nem is a mostohaszülője (pl. gyámja, avagy a szülő élettársa), és a gyermek tartásáról saját háztartásában gondoskodik. Rá is a mostohaszülővel kapcsolatos szabályok vonatkoznak a kiskorú gyermek tartását illetően.
A mostoha-szülőség visszafelé is jogokat keletkeztet: a nevelőszülő és a mostohaszülő ugyanis a mostoha, vagy nevelt gyermektől adott esetben a szülőkre vonatkozó szabályok szerint lehet jogosult a szülőtartásra. A nevelőszülőnél viszont ez a jog nem áll fenn, amennyiben a nevelést ellenérték fejében (pl. hivatásos nevelőszülőként) végezte.
www.facebook.com/webugyved
