Előző bejegyzésünkben a védjegyoltalom előnyeit jártuk körbe. Vannak azonban olyan esetek, amikor a cégvezetők valamilyen okból nem védetik le a termékükön használt logójukat, az pedig így egyszercsak megjelenik a versenytársak termékein is, hasonló, vagy ugyanolyan formában. Ilyenkor sem kell azonban leírni a kárt, hiszen törvény alapján az ilyen bitorlókkal szemben is föl lehet lépni.
A hagyományos iparjogvédelmi oltalmi formák, például szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták minden esetben hatósági engedélyezési eljárást követően biztosítanak monopoljogot egy adott termék vagy szolgáltatás hasznosítására. Nem mindig szükséges azonban ilyen hivatalos eljárás során megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást a piacon tisztességtelen módon tevékenykedő versenytársaktól meg lehessen védeni.
A jellegbitorlás olyan jogsértő cselekmény, amelyet a magyar jogban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-a fogalmaz meg:
“Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.”
A jellegbitorlás tilalma tehát egy olyan jogvédelem a vállalkozások számára, ami védi a vállalkozó befektetett munkáját attól, hogy az ő termékével hasonló terméket a vásárló megtévesztésével ne lehessen forgalomba hozni, így az utánzó ne tehessen gazdasági előnyre szert ezúton, a megtévesztéssel ne okozhasson kárt az ismert versenytársnak. A fenti szabályozás célja, hogy a korábban piacra lépőt a „free riding” (magyarul: ingyenélősködés) ellen védje, azaz az utánzással ne lehessen megtakarítani a piacralépésre fordítandó pénzt és energiát, amit a korábban megjelenő versenytárs már ráfordított.
A jellegbitorlás megállapításához az alábbi feltételek együttes fennállását kell bizonyítani:
– a bitorolt termék a versenytárs termékének megjelenését megelőzően a belföldi piacon ténylegesen jelen volt, és már széles körben ismert volt a fogyasztók körében;
– a bitorolt termék külső megjelenésében vannak jellegzetes, kizárólag az adott termék gyártója, forgalmazója által használt egyedi jegyek;
– a fogyasztók az említett egyedi, jellegzetes külső jegyeket a bitorolt termék gyártójához, forgalmazójához kötik (asszociáció követelménye); és
– az említett egyedi, jellegzetes külső jegyeket tekintve a bitorolt termék a fogyasztók számára az összetéveszthetőségig hasonló a versenytárs bitorló termékéhez.
A kialakult bírósági joggyakorlat szerint a jogsértés akkor állapítható meg, ha a bitorolt és a bitorló termék egymással összetéveszthető vagy legalábbis fennáll az összetévesztés reális veszélye. Az összetévesztés veszélye általában a tömegtermékeknél merül fel, míg a nagyobb értékű, speciális műszaki követelményeket és ebből következően speciális fogyasztói igényeket kielégítő termékeknél a vásárlók nagyobb hangsúlyt helyeznek a márkára, és az azzal szoros összefüggésben lévő műszaki tartalomra, valamint ár-érték arányra, így az ilyen termékeknél az összetéveszthetőség reális veszélye alacsonyabb.
Jellegbitorlási perekben ideiglenes intézkedés kérhető a bíróságtól, aminek elrendelése esetén a versenytársat még a jogsértés bírói megállapítása előtt kötelezik a jogsértő magatartás abbahagyására és adott esetben a bitorló termékkel kapcsolatos adatszolgáltatásra, továbbá eltiltják a bitorló termék további gyártásától, forgalmazásától, illetve reklámozásától.
A versenytörvény rendelkezései értelmében jellegbitorlási pert a jogsértő magatartás tanúsításától számított hat hónapos elévülési határidőn belül lehet megindítani, a jogsértő magatartás tanúsításától számított három év eltelte után pedig perindításnak már nincs helye. Ha a kifogásolt magatartás folyamatos, akkor az előbb említett határidők számítása a jogsértő magatartás abbahagyásakor kezdődik.
Ugyanúgy, ahogyan a védjegybitorlás, a jellegbitorlás is bűncselekmény egyúttal, azaz a súlyosabb, üzletszerű bitorlás akár szabadságvesztést is vonhat maga után a polgári jogi szankciók (pl. kártérítés) mellett.
