Azt már tudjuk, hogy a szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint – az ún. kapcsolódó jogok révén – a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket. A szerzői jogi védelem alapján a védett mű minden egyes, más általi felhasználása a szerző engedélyéhez kötött, a szerző az engedélyt díj (jogdíj) fizetéséhez kötheti. Vannak azonban a felhasználásnak olyan esetei, amelyhez sem a szerző engedélye, sem díjfizetési kötelezettség nem társul, ezeket nevezzük szabad felhasználásnak.
A szabad felhasználás eseteit a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) határozza meg. E felhasználási esetek megállapításának célja az alkotók és a felhasználó közönség érdekeinek összehangolása. A törvény az alábbi szabad felhasználási módokat engedélyezi:
- Idézés: mű részlete – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki által idézhető.
- Átvétel: nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
Ez a felhasználási mód az iskolai tankönyvek kiadóinak, szerkesztőinek kedvez, hiszen az eredeti szerzők engedélye nélkül használhatják fel a műveket a tankönyvekben. Nem véletlen tehát, hogy a tankönyvvé minősítésnek külön hatósági engedélyezési folyamata van annak érdekében, hogy a visszaélések elkerülhetőek legyenek.
- A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
- Magáncélú másolat: természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kottára ez nem vonatkozik. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható (ezen szabály persze nyilvánvalóan idejétmúlt a digitális korban).
- Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
- Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges.
- Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
- Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:
– színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
– iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
– szociális és időskori gondozás keretében,
– nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken,
– egyházak, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási ünnepségein,
– magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
