KATA helyett – vállalkozói átalányadó

Share on facebook
Share on linkedin
Share on email
Share on twitter

Előző cikkemben a vállalkozói személyi jövedelemadóról olvashattál. Ezen adózási formának egy kedvezőbb, szintén a személyi jövedelemadó törvényben szabályozott alfaja a vállalkozói átalányadó.

Ezt az adózási módot azok a vállalkozók választhatják, akiknek az éves vállalkozói bevételük nem éri el az évi 15 millió forintot – kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozóknál pedig az évi 100 millió forintot.

Az átalányadózó vállalkozó a bevételéből 40%-os költséghányadot érvényesíthet, kiskereskedőnél pedig ez az arány 87 % (amennyiben az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt).

Vannak a törvényben felsorolt olyan ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakmák, amelyek esetében az átalányadózó a törvény erejénél fogva jogosult 80%-os költséghányad érvényesítésére.

Az átalányadózó tehát tételes költségelszámolást nem alkalmaz, számláit, bizonylatait azonban köteles megőrizni az adómegállapítási jog elévülésééig annak érdekében, hogy igazolható legyen, jogszerűen választotta ezt a fajta adózási módot.

Az átalányadózó vállalkozónak negyedévente kell bevallania és megfizetnie a 15%-os mértékű vállalkozói átalányadót. Emellett havonta kell bevallania és megfizetnie az átalányadó alapját képező jövedelme után a 18,5% tb járulékot, valamint a 15,5% szociális hozzájárulási adót.

A tb járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5%-a után kell bevallani és megfizetni akkor is, ha a vállalkozói átalányadózás szerinti jövedelem ennél kevesebb.

Hírlevél feliratkozás

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut congue nulla lectus, at suscipit orci pretium et.