Néhány hete nagy felháborodást keltett a hír, miszerint egy magyar édesanya alig hároméves kisfiával Olaszországba szökött, miután a bíróság kötelezte őt, hogy a gyermeket adja át az apának. Mivel erre nem volt hajlandó, előbb külföldre menekült, majd ott, egy olasz kisvárosban több késszúrással megölte gyermekét. A halott gyermekről videófelvételt készített és azt elküldte az apa képviselőjének, valamint hozzátartozóinak is, “most már senkié sem lesz” kísérőszöveggel.
Az ügy előzményei
Az ügyben körülbelül másfél éve folyt a per a gyermek elhelyezéséről, szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról, kapcsolattartásról és tartásdíjról a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A gyermeket az édesanya gondozta, a per során a bíróság az apa kapcsolattartását úgynevezett ideiglenes intézkedéssel szabályozta. Az ideiglenes intézkedés azt jelenti, hogy addig is, amíg az ügyben nincs jogerős ítélet, a gyermek érdekeire figyelemmel ezek a sarkalatos kérdések szabályozva legyenek.
Bár volt tehát végrehajtható határozat az apai kapcsolattartásról, az édesanya ezt rendre nem biztosította. Emiatt az ügyben több gyámügyi, illetve később, a jogszabálymódosítás miatt bírósági eljárás is indult az anya ellen a kapcsolattartás végrehajtása iránt.
A kapcsolattartás végrehajtása egy nemperes eljárás, amelyben a kapcsolattartásra jogosultra, illetve a kötelezettre nézve írhat elő a bíróság különböző intézkedéseket, leggyakrabban bírságot. Jelen ügyben az édesanya több bírságot is kapott már a kapcsolattartás akadályozása miatt.
Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos per
A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos polgári perek tárgya az alábbi három tárgykör lehet:
- szülői felügyeleti jog gyakorlása (melyik szülőt illeti)
- különélő szülő kapcsolattartása a gyermekkel
- gyermektartásdíj.
Van, amikor a fenti tárgyak közül csak egyet, vagy kettőt kérnek szabályozni a bíróság által, és persze olyan is, amikor mindhármat. A jelen perben mindhárom tárgykörben volt kereseti kérelem, mindkét szülő magának igényelte a gyermek fölött a kizárólagos szülői felügyeleti jogot és a másik felet kérte kötelezni gyermektartásdíj fizetésére, valamint kapcsolattartásra.
Mivel a szülők között nem volt semmiféle egyezség a fenti három tárgykörben, így a bíróságnak bizonyítást kellett lefolytatnia a döntés érdekében. A tartásdíj kapcsán ilyenkor jövedelemigazolást szükséges benyújtani mindkét félnek, illetve nyilatkozni kell a gyermekkel kapcsolatban felmerülő költségekről is (ezekről egyébként a közhiedelemmel ellentétben számlákat, nyugtákat nem kell csatolni).
Ami a szülői felügyeleti jog gyakorlását illeti, a bíróságnak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy melyik szülőnél kedvezőbbek a személyes és fizikai körülmények, amelyek a gyermek egészséges érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítik. Ennek során a bíróság nem csupán a szülők anyagi körülményeit vizsgálja és nem is ez alapján dönt, hanem inkább a szülők személyes nevelési alkalmassága kapcsán. Ennek érdekében általában pszichológus szakértőt vesznek igénybe, aki mindkét szülőt (sőt, adott esetben a szülők új párjait is) megvizsgálja és nyilatkozik arról, hogy szerinte melyik szülő nevelési alkalmassága erősebb, kedvezőbb a gyermek szemszögéből.
A jelen ügyben egyébként, bár voltak előzmények az édesanya pszichés problémáival kapcsolatban, nem merült föl arra adat, hogy a gyermek nevelésére alkalmatlan lenne. Az ügyben a pert megelőzően, illetve azzal egyidejűleg is folyt gyámhivalatali eljárás a gyermek védelembe vételével kapcsolatban, ezen eljárásban is vizsgálta pszichológus szakértő az édesanyát és semmiféle alkalmatlansági, vagy veszélyeztető tényezőt nem állapított meg.
A gyámhivatal
Mint már említettem, az ügyben a gyámhivatal is eljárt, mégpedig két tárgyban is: 2020. március 15. előtt a gyámhivatalhoz tartoztak a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárások is, ezek átkerültek bírósági hatáskörbe. Az édesanyával szemben még a gyámhivatal előtt is folyt ilyen eljárás, később az illetékes bíróságra is nyújtott be az édesapa kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet.
Bár mind a bíróság, mind a gyámhivatal hozott marasztaló határozatot a kapcsolattartás végrehajtása tárgyában az anyával szemben, sajnos ezek a szankciók nem bizonyultak elegendőnek arra, hogy az anyát jogkövetésre, illetve az apai kapcsolattartás biztosítására ösztönözzék.
A gyámhivatalok – az ügyben több gyámhivatal is eljárt, mivel az anya gyermekével vidékre költözött – a gyermeket esetlegesen veszélyeztető körülményeket, anyai nevelési alkalmasságot is vizsgálták, rövid ideig sor került a gyermek védelembe vételére is. A védelembe vétel egy viszonylag enyhe súlyú gyámügyi intézkedés, melynek során bizonyos követendő magatartási szabályokat írnak elő a szülők számára.
A körözés
Látható tehát, hogy a bírósági eljárásban jó darabig nem merült föl semmilyen adat arra vonatkozóan, hogy az anya bármilyen módon is veszélyeztetné gyermekét, sőt, épp ennek ellenkezője nyert bizonyítást.
Arról nincsen sajnos információnk, hogy mi vezetett végül a bíróság szeptemberi döntéséhez, amelyben végül ideiglenesen az apánál helyezte el a gyermeket, az addig őt gondozó anya számára pedig felügyelt kapcsolattartási jogot biztosított. (Ilyenkor a szülő csak a gyermekjóléti szolgálat hivatalos helyiségében, szociális gondozó jelenlétében lehet együtt a gyermekével.)
Csupán feltételezni tudom, hogy a döntésben nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy az anya egyáltalán nem biztosította az apa számára a gyermekkel való kapcsolattartást, végrehajtható határozat ellenére sem. Egy ilyen magatartást a joggyakorlat kiemelten nagy súllyal értékel a nevelési alkalmasság körében.
Tekintettel arra, hogy az anya a gyermeket nem adta át a határozatban megállapított időpontban, sőt, vele ismeretlen helyre távozott, felmerült bűncselekmény gyanúja is, mégpedig a gyermekelhelyezés megváltoztatása bűncselekményé.
Bár a rendőrség az elfogatóparancs – körözés – kiadásával pár napot várt, végül megállapította, hogy a bűncselekmény tárgyi feltételei – különösen az, hogy az elhelyezés tartós megváltoztatása céljával menekült el az anya – fennállnak, így az elfogatóparancs végül elrendelésre került. Sajnos azonban már ez sem mentette meg a gyermeket.
Prostitúciós, pornós múlt
Végül muszáj pár szót írni a szülői személyiségről, hiszen a hírek többsége az anyát prostituáltként, pornósként említi. De vajon van-e ennek jelentősége egy gyermekelhelyezési perben?
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a szexmunka legális foglalkozásnak minősül (azaz a jogszabály semmilyen módon nem szankcionálja a szexuális szolgáltatókat), ezen körülménynek a nevelési alkalmasság körében pusztán önmagában semmilyen jelentősége nincsen. Ezt egyébként az alapvető jogok biztosa (ombudsman) néhány évvel ezelőtt állásfoglalásban is megerősítette.
