A kapcsolattartásra jogosult a külön élő szülő, neki a kapcsolattartás kötelezettség is egyben (azaz ha elmulasztja, szankciókkal sújtható és jogkövetkezményei is vannak). A kapcsolattartásra a nagyszülő is jogosult, illetve a gyermek testvére is, ők önálló jogon. A kapcsolattartásra a gyermek szülőjének testvére és a szülő házastársa is jogosult, de ők csak akkor (azaz csak akkor kérelmezhetik a gyámhivataltól a kapcsolattartást), ha ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja.
A kapcsolattartás lehet személyes és közvetett is, utóbbi azt jelenti, hogy telefonon vagy más eszköz (internet) segítségével is lehet a kapcsolatot tartani.
A kapcsolattartás lehet folyamatos és időszaki: folyamatos akkor, ha minden meghatározott időpontban elő van írva rendszeresen a kapcsolattartás (pl. heti egy nap), az időszakos pedig azt jelenti, hogy bizonyos időszakokban is jogosult az illető a kapcsolattartásra (pl. szünetek, ünnepek).
Ezeket a kapcsolattartási formákat a gyámhivatal vagy a bíróság határozata egyben, egyszerre szokta szabályozni.
Fontos kérdés még a kapcsolattartás helyszíne, azaz hogy hol történjen a gyermek átadása-átvétele, illetve hogy egyáltalán megilleti-e a kapcsolattartásra jogosultat a gyermek elvitelének joga, vagy meghatározott helyen (pl. a gondozó szülő lakásán) jogosult csak a kapcsolattartásra.
A felügyelt kapcsolattartás pedig azt jelenti, hogy a jogosult kizárólag a családsegítő központ erre kijelölt helyiségében, a központ alkalmazottjának felügyelete mellett jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani. Ez a kapcsolattartás leginkább korlátozott módja, akkor fordulhat elő, ha a kapcsolattartásra jogosult önállóan nem alkalmas a gyermekkel való kapcsolattartásra (pl. korábban veszélyeztető magatartást tanúsított).
A gyermekétől külön élő szülőnek joga és kötelessége is egyben, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson.
A kapcsolattartásról bíróság vagy a gyámhivatal dönt, a kapcsolattartás megváltoztatásáról pedig szintén ezen szervek, a bíróság akkor, ha a kapcsolattartásról szóló döntés óta két év még nem telt el.
Amelyik szülő önhibájából nem tartja a kapcsolatot a gyermekkel, az bírsággal sújtható.
A gyermekkel együtt élő szülő pedig köteles a gyermeket a kapcsolattatáskor átadni a másik szülőnek, amennyiben a kapcsolattartást akadályozza, ő is bírsággal sújtható, illetve adott esetben a kapcsolattartásra jogosult másik szülő a rendőrséget is igénybe veheti.
A nagyszülőnek önálló joga van az unokájával kapcsolatot tartani. Amennyiben a gyermek szülei a kapcsolattartásban nem tudnak megállapodni a nagyszülőkkel, a nagyszülő a gyámhivatal eljárását kérheti.
A nagyszülőnek akkor is joga van a kapcsolattartásra az unokájával, ha a gyermek szüleivel a viszonya megromlott, a rossz viszony nem ok arra, hogy a gyermeket a nagyszüleitől megfosszák.
