A büntető jogszabályok hatálya

Mai írásunkban a büntető jogszabályok – elsősorban nyilván a Btk. – hatályáról lesz szó, először azonban tisztázzuk, mit jelent egyáltalán a hatály?

Anélkül, hogy bővebb jogelméleti-jogalkotási fejtegetésekbe bocsátkoznánk (például arról, hogyan kell elfogadni, kihirdetni, hatályba léptetni, stb. egy jogszabályt), elmondhatjuk, hogy a hatály a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti, azaz azt, hogy az adott bűncselekményre az adott jogszabályt kell és lehet alkalmazni.

Időbeli hatály

A Btk. maga konkrétan is kimondja, hogy a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni elsősorban. Ennek azért van különös jelentősége, mert gyakran előfordul, hogy az elkövetés és az elbírálás között hosszabb idő, akár több év is eltelik.

Ugyanakkor, a Btk. szerint, amennyiben a bűncselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben büntetendő, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

Az alkalmazandó jogszabály szempontjából tehát az elkövetés és az elbírálás idejének van csak jelentősége, a kettő között eltelt időnek nincs (és nem is vehető figyelembe). Az elkövetés időpontja a legtöbb bűncselekmény esetében viszonylag egyszerűen megállapítható, vannak azonban úgynevezett többmozzanatú bűncselekmények, itt a bírói gyakorlat szerint bármelyik rész-cselekmény megvalósításával a bűncselekmény elkövetése megtörténik.

A bűncselekmény elbírálásának időpontja már valamivel egyértelműbb, itt azt az időpontot értjük, amikor a bíróság dönt a bűnösség kérdésében, azaz a bírósági ítélethozatal napját.
Szakszerű mérlegelést igényel annak megállapítása is, hogy adott esetben a két büntető törvény közül melyik tartalmaz enyhébb szankciókat az elkövetőre nézve, hiszen itt nem elegendő önmagában az adott cselekmény büntetési tételét mérlegelni, hanem az egyéb rendelkezéseket (pl. szabadságvesztéssel kapcsolatos kedvezmények, fiatalkorúakra vonatkozó kedvezmények, stb.).

Ugyanilyen fontos az úgynevezett keret-jogszabályok tartalmának is a vizsgálata az enyhébb-súlyosabb jogszabály megállapítása során, hiszen vannak olyan büntető tényállások (pl. költségvetési csalás, közúti közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények, stb.) melyeknél az elkövetési magatartásokat nem maga a Btk., hanem más jogszabályok (adójogszabályok, KRESZ, stb.) határozzák meg.

Az elkövetett bűncselekményre alkalmazandó jogszabály meghatározása mindig a legelső és legfontosabb kérdés! Különös jelentősége volt ennek egy folyamatban lévő ügyünkben, ahol az előkészítő ülésen az ügyészi ajánlatot azért utasítottuk vissza, mert tudtuk, hogy az Országgyűlés előtt volt a bűnszervezettel kapcsolatos Btk-beli rendelkezések módosítása, amit várakozásainknak megfelelően el is fogadtak, így a cselekmények bírósági elbírálásakor már nem lesz lehetőség bűnszervezet megállapítására ügyfeleinknél – ez pedig években mérhető kedvezményeket jelent!